kedd, november 17, 2009

A Jelrendszer

Ezt az írást egy kedves ismerősnek ajánlom... :P

Különös téma merült fel ma a jól megszokott msnezés közben. A jelek. Kinek mi a jel.  Egyértelműnek kéne lennie, pedig nem is az...
A lánynak kell adnia jeleket, hogy a fiu észrevegye és viszonozza, vagy a fiunak kell, hogy a lány viszonozza??
És mivan ha a fiu nem jelel, mert fél a visszautasitástól?:D vagy ugyanez, forditva?:D Most végülis ezek bonyolult dolgok? ... annyira evidensnek tűnik, pedig olykor nagyon nem az.
Végeztem egy kis kutatást párat ki is emelnék,  persze abszolut álnévvel.:P :D

Cindy Crawford:
- Mit veszel egyértelmű jelnek egy fiutol, ahonnan már tudod, hogy bejössz neki?

-"hogy, te akarsz pasit?" ...:D :D :D:D :D :D :D
( Igen, ez elég egyértelmű.:D Szeretlek Cindy:D XD )

- Na, akkor könnyitek a kérdésen, hogy adod tudtára hogy bejön?

- Sok pirulos fejet küldök.:D Meg nemtudom, ezt a helyzet adja.


Nikol Shariden:

A kérdés ugyanaz.

- Személyesen, vagy...?

-Is-is.

- Személyesen elég egy nézés, ahogy rádnéz, vagy egy érintés. Neten meg a puszta irományok. De ott nem jönnek át az érzések ugy.

és a fiuk...

Lui Padre:

- Kezdődik a szemkontaktussal, teljesen máshogy néz rád a lány ha érdeklődik. Jel az, ha például sokat nevet. Sokszor néz rád, ugy jön ki a helyzet nem fél hozzádérni.:) Vannak amikor aktivabbak a lányok, és beszélnek, és sokat kérdeznek.

- Szerinted lehet msn-en flörtölni?

- Lehet, de az egy teljesen más dimenzio.


Fekete Pákó:

- Személyesen egyszerű, szemkontakt, gesztikulálás,testbeszéd.
 bár a dumám az mindig lehengerlő...szóval.. ;)

...nos igen. Személyes meglátásom az, hogy a legalapvetőbb jel az, ha már érdeklődik a lány/fiu.
Ha rád ír, vagy felhiv, vagy smst ir. Mindegy a szándék. Kapcsolat vagy más. Szerintem ha az az illető figyel rád, az már egy jel önmagában.:) persze nyilván lehetne csoportositani, meg nem lehet általánositani, de mégis.:)... ez egy játék.:P
TESSÉK ODAFIGYELNI AZ APRÓ JELEKRE.:)

Dija

hétfő, szeptember 28, 2009

Fittness terem réme

04:30- Csörög a telefon. Fel kéne kellnem...ajj csak még 1 kicsit...
04:55- UUU kicsit tovább aludtam...gyorsfelkelés,emberi forma felállitása...kutyát kivinni pisilni..
05:27- kicsit aggódva járkálok az ajtóban, remélem drága barátnőm nem aludt el..
05:33-Megérkezeik Niki, egyenes irányt veszünk, indulás a konditerembe.
05:45- Kicsit megdöbbenve tapasztaljuk, hogy gyors 23-asra szálltunk igy kicsivel többet kell sétálnunk a teremig. ( azt hozzátenném, hogy már az marha nagy  küzdelem volt, hogy felkelljek, nemhogy még többet is sétáljak és utána edzés.:D szóval...fuck)
06:03-Beérkezünk, megvesszük a bérletet, lázban égünk, hogy végre elkezdjük a tornát. Átöltőzés.
06:15- Ésss lenn vagyunk. Én kardio, Niki lábazik(?!)...
06:25- Mellettem lévő lányra pillantok a futópadon, 9-es fokozatban tolja az ipart, izzad mint a ló. Én 4-ben cammogok mosolyogva a mellettem 2-vel lévő termetes egyedre...rá kéne kapcsolnom, az izzadság jelei sincsenek rajtam ami elég kínos egy kondiban...
06:27- 7-es fokozat, hegyimenet.....
06:45- végezvén a futással, nekiállok a combjaimmal foglalkozni, külső belső izmok erősítése.wow
06:46- azthittem meghalok ugy fáj tárogatni azzal a géppel 20kg-val:D
07:00-márcsak negyedora...csipás szemem a biciglire vetem...jóaz levezetésnek:D
07:15- sietünk fel, Nikinek dolgoznia kell menni, engem vár az ágyam...
7:40- elégedetten tértem haza, jól eső érzés volt, mert fájt a lábam, és ez azért volt, mert dolgoztam.

Mindent összevetve elég jó móka ez a kondis dolog. Ugyhogy hétfőn-szerdán-pénteken reggel 6-tól-8ig ne keressetek...kondizok...Igen, Én...

Dija

szombat, szeptember 26, 2009

Borura derü

Szép csendes őszi nap volt... Kinnt álltam az ajtóban és szinte lebegtem, csak hagytam, hogy sodorjon az ár...olyan jó volt...

 Előző nap elmélkedtem, hogy mér van az embereknek ennyi gondja, ennyi fejfájása. Szerintem minden ember magának kreálja őket. Csak mi tehetünk arról, hogy rosszul érezzük magunkat. És mi is tehetünk ellene. De mér kéne várni, hogy valami rossz történjen? Mér kell csak akkor változtatni ha megbántanak?
Fogós kérdés... Ilyenkor értékelődik át sokminden. Dacból az emberek neki látnak valami másnak.
Az ember lánya naiv, büszke, makacs, és sérthetetlen.( Azthiszi). Pedig nem az.:) És amikor erre rájön, az nagyon nagy pofon. Mekkora tanulópénz...de semmi baj, hiszen végülis ő tehet róla, magának csinálta.
Hiszen minden problémánk magunkból indul ki. Mi szövögetjük a szálakat.:)

...hirtelen fekete felhők jelentek meg az égen, egy csendes zápor következett, mint 1 halk sírás.
Kicsit be is sötétedett. Nem aggódtam. Tudtam, hogy holnap újra kisüt a nap...

Dija

csütörtök, szeptember 03, 2009

Non é la stessa cosa

Sai, non posso fare a meno di dire

Che un amore può far male Come croci sulla schiena
Come cera ancora calda sulla pelle
Come lampadine accese proprio appena nasce un giorno

Mai avrei pensato, mai,
Che saresti andata via
In fondo ero convinto che avevamo
Qualcosa di anormale, qualcosa di speciale, noi

Tutto va bene così
Ed ora eccoci qui
Tutto va bene lo stesso
Ma senza te...

Non è la stessa cosa

E' un'emozione che si posa
Quando i ricordi non svaniscono
Le storie in fondo non finiscono
Non è la stessa cosa
Una poesia non è la prosa
Sono parole che ritornano
Insicurezze nello stomaco

Poi, mi sapresti dire perchè va sempre a finire così

Tra quelli che si amano troppo
Tra quelli che scoprono un modo

Tutto va bene così
Ed ora eccoci qui
Io sono sempre quel fesso


Ma senza te...

szerda, szeptember 02, 2009

Emlék

Ott álltam félig letaglózva...levegő után kapkodtam, szemeim elnehezedtek, lassan pislogtam...
Éreztem ahogy arcom, akár egy szépen megérett alma, pirosan fénylik a napsütésben.
Nemtudtam mire gondoljak...Mér mondja ezt nekem?Mit akar tőlem?
A szívem egyre hevesebben kalimpált, éreztem ahogy az ereimben a vér szökik felfele.
Mozdulni sem birtam. De Ő megfogta a kezem és próbált megnyugtatni.
Nincs miért izgulnom...Minden rendben van...

Szeretek merengni...szeretek a végtelenségbe nézni. Sokszor gondolok arra, hogy tulajdonképpen mért is vagyok itt. Még nem jöttem rá, de azt tudom, hogy célom van, csak rá kell jönnöm micsoda.

Ujra a szemébe néztem. Magabiztos volt. Ő nem félt. Tudta mi vár rá...Ő tudja. Én még nem.
Csak azt tudom, hogy nincs már...valami hiányzik az életemből.

hétfő, augusztus 31, 2009

Shopaholic, avagy vásárlás nélkül mit érek én

Basszus nehéz elkezdeni...

Minden lány tudja, milyen érzés a meglátni és megszeretni. Nem, nem a másik nem iránti gyengéd érzelmekről beszélek. Amikor belépsz a kedvenc üzletedbe a váci utcában, arcodat megcsapja az új kollekció illata, véred megpezsdül, minden porcikád remeg, és akkor...ott meglátod..ŐT!
Azt a ruhadarabot amire uuuuuuuggyyy vágytál. Ami ugy kell mint falat kenyér. Ő is érzi és Te is érzed, hogy haza kell magaddal vinned. ( és ha nem viszed tuti napokig azon rágodsz, hogy meg kellett volna venned, és álmatlanul forgolódsz:)))
De viszont, mikor túl vagy az elsőn, utána nincs megállás. Hirtelen minden kell. Hiszen ehez a színhez nincs cipőm, de ha cipő akkor táska, ha táska akkor öv, ha öv akkor felső...és ez így megy:D
A nyár végébe a legjobb dolog az őszi kollekció...true!

(De hamár vásárlás...ma fontos dolgot fedeztem fel. A vásárló közönség egy új csoportjáról van szó, akik megdöbbentenek engem akárhányszor szembesülök velük. Arról a fiúkról/fiúcskákról beszélek, akikről hátulról nemtudod megállapítani, hogy mi a sexük. Ez gáz. Az a gáz, hogy mér akar egy fiú, jobban kinézni, kihívobb lenni mint egy lány?Nem a homoszexuálisakról beszélek, hanem egy kedves barátnőmet idézve, metroszexuálisakról. Fiúúkkkk, öltözzetek fel rendesen!:D )

Ettől függetlenül...a ruha teszi az embert?.. Nemhinném, de ugyanakkor elárul magadról valamit. Amit magadra veszel, az egy kicsi belőled! Az Te vagy részben. Aki nem szeret vásárolni, azt meg baromira sajnálom, mert JO BULI!:D Just Cavalli;)

És egy kis szösszenet:
"Vannak akikben a stílus a gondolatokból születik, s vannak akikben a gondolatok a stílusból születnek."
 
Dija

Az első lépések...

Mint egy baba, aki ebben a percben teszi meg élete első 2-3 lépését...Megáll a 2 lábán, kicsit inog, majdnem visszaesik a popsijára, de nem, erős akaratos baba...10 másodperc gondolkozás, és belevág. Lassan felemeli az egyik lábát, majd tesz egy bizonytalan lépést. Elmosolyodik. Sikerült. Nem esett el! A következő lépés már sokkal jobban megy neki. Ez így megy pár percig, míg bontogatja szárnyait. Egy váratlan percben azonban mégis a földre kerül. Elkeseredik. De körbenéz, körülveszik azok akik nagyon szeretik, és biztatják, hogy csinálja tovább, mosolyognak, még akkoris amikor elbukott! És újra feláll...menni fog ez, megtudja csinálni, a kudarc nem járhatja át egész tudatát, még frissen újra kell probálnia! Természetesen sikerülni fog, mert sokan állnak mögötte, és mert sokkal több van benne mint hinné.:)

És igen. Eljutottam idáig Én is! Blogolok.:) Talán egyszer főzni is fogok, kitudja. Nem várok nagy dolgokat a blogolástól, talán arra jó, hogy kiirjam magamból a gondolataimat, és megosszam Veletek. Igazából a legjobb barátom hatására kezdtem ebbe bele, még nem is tudja, meglepi.:)
Remélem sokan olvassátok majd, és örülök, hogy belefogtam.
Este el is kezdem...

Dija